Jó gyakorlatok a Z és az Alfa generációs tanulók bevonására, ösztönzésére a munka világában

Ezzel a címmel volt egy „munkanapunk” az MKIK/ÁKT keretein belül - beszámoló következik.
Több intézményben aktívan dolgozó oktatót kértünk fel, hogy mutassa be, milyen esetek-tapasztalatok vannak az Ő iskolájukban. Hatos Istvánné, Pósáné, Szűcs Erika, és Erdélyi Attila ÁKT képviselők „jó gyakorlatának” bemutatása volt az első részben, majd a Fogtechnika és Optikus ÁKT képviselők által hozott tapasztaltok megosztása következett.



Szinte az összes hozzászólásban elhangzott a személyes kommunikáció jelentősége, valamint az egymás iránti tisztelet kiépítésének fontossága. Kielemzésre kerültek a generációs különbségek, illetve az oktatásban dolgozókra váró, a mai kornak megfelelő kommunikációs „nyelv” folyamatos tanulása! Kitűnő előadásokat hallhattunk, amit ezúton is köszönjük minden előadónak! Hoztunk, egy kis ízelítőt ebből a témából:

Az Z és Alfa generáció kommunikációs szokásai: A digitális korszak két úttörő generációja
Az utóbbi két évtizedben a technológiai fejlődés és a közösségi média hatására a kommunikációs szokások alapjaiban változtak meg, különösen az újabb generációk körében. Az Z generáció (1997–2009), amely a közösségi média elterjedése idején nőtt fel, és az Alfa generáció (2010-től születettek), amely már „digitális natívként” született, teljesen új módon viszonyulnak a kommunikációhoz. Bár mindkét generáció életében meghatározó szerepet játszik az online világ, mégis eltérő módokon alkalmazzák a technológia adta lehetőségeket. Lássuk, hogyan kommunikálnak ezek a fiatal generációk, és milyen hatással van ez a mindennapi kapcsolataikra!

A Z generáció kommunikációs szokásai

A Z generáció az első, amely már gyerekkorában hozzáférhetett az internethez, és szinte egyidejűleg nőtt fel a közösségi médiával. Ez a generáció hamar megtanulta, hogyan éljen a digitális világ kínálta lehetőségekkel, és sajátos kommunikációs kultúrát hozott létre.
1.    Közösségi média, mint önkifejezési eszköz: A Z generáció tagjai a közösségi médiát nemcsak kapcsolattartásra, hanem önkifejezésre is használják. Az Instagram, a YouTube és a TikTok népszerű platformok közöttük, ahol nemcsak információt osztanak meg, hanem lehetőséget találnak az önmegmutatásra és közösségépítésre is.
2.    Rövid, vizuális alapú kommunikáció: A Z generáció figyelme gyakran rövidebb tartamokra összpontosul, így nagyobb mértékben preferálják a rövid, vizuális tartalmakat, például videókat, emojikat, GIF-eket és matricákat. A TikTok és az Instagram Reels például népszerű eszközök számukra a szórakozásra és a közösségi kapcsolatok építésére.
3.    Autentikusság keresése: A Z generáció számára fontos az őszinteség és az autentikus tartalom. Ez a nemzedék kritikusabban tekint a „tökéletesre csiszolt” közösségi média tartalmakra, és értékeli, ha valaki őszinte és valóságos képet mutat magáról.
4.    Instant üzenetküldő alkalmazások: Számukra természetes, hogy a kommunikáció gyors és azonnali, ezért előnyben részesítik a különböző üzenetküldő alkalmazásokat, mint a WhatsApp, Snapchat vagy Messenger. Az instant kommunikáció lehetőséget nyújt arra, hogy rövid, de folyamatos kapcsolatot tartsanak fenn barátaikkal.

Az Alfa generáció kommunikációs szokásai

Az Alfa generáció az első olyan nemzedék, amely már a teljesen digitalizált világba született, így számukra az online kommunikáció és a modern technológiai eszközök szinte természetes közegként szolgálnak. E generáció kommunikációs szokásait már az érintőképernyős okoseszközök és az online játékok is befolyásolják.

Jó hasonlóságok és különbségek a Z és Alfa generáció között

Mind a Z, mind az Alfa generáció tagjai a digitális eszközöket tekintik a kommunikációjuk alapjának, és ezáltal nagyobb mértékben használják a közösségi médiát, mint bármely korábbi nemzedék. Azonban míg a Z generáció még a közösségi média „kialakulásának” időszakában nőtt fel, az Alfa generáció már születése óta természetesnek veszi ezeket a platformokat.

•    Önkifejezés és vizuális tartalom: Mindkét generáció előnyben részesíti a vizuális kommunikációt, de az Alfa generáció sokkal szorosabb kapcsolatot ápol a rövid videós formátumokkal és az interaktív játékokkal, míg a Z generáció tagjai több platformot használnak, és nagyobb hangsúlyt fektetnek az autentikus tartalmakra.
•    Azonnaliság és folyamatos elérhetőség: A Z generáció tagjai az azonnali üzenetküldést és a közösségi médiát inkább kapcsolattartási eszközként használják, míg az Alfa generáció számára a kommunikáció és az interakció szinte állandó, és sok esetben közösségi játékok és interaktív platformok által valósul meg.
•    Technológiai újdonságok iránti fogékonyság: Az Alfa generáció szinte természetes módon alkalmazkodik az új technológiákhoz, beleértve a mesterséges intelligenciát, a virtuális valóságot és az interaktív játékokat is. A Z generáció azonban inkább a közösségi média folyamatos újításaiban lát kihívást, és a személyes márkaépítésre helyezi a hangsúlyt.

Kihívások és lehetőségek a két generáció kommunikációjában

A Z és Alfa generáció közötti kommunikációs szokások közötti különbségek egyaránt jelenthetnek kihívást és lehetőséget. Míg a Z generáció tagjai nagyobb hangsúlyt fektetnek az online jelenlétük minőségére, az Alfa generáció már természetesnek tekinti a digitális interakciót, és sokkal gyorsabban reagál az új technológiai újításokra.
Ez a két generáció együtt formálhatja a jövő kommunikációs normáit, különösen az online közösségek, az interaktív tartalmak és a gyors üzenetküldési formák terén. A Z generáció például az autentikus tartalomra helyezett hangsúlyával segítheti az Alfa generációt abban, hogy tudatosabban használja a közösségi médiát, míg az Alfa generáció rávilágíthat a Z generációnak a digitális világ játékos, kreatív oldalára.
Összegzés
A Z és Alfa generáció kommunikációs szokásai eltérő, de egymást kiegészítő módon jelenítik meg a digitális korszak előnyeit és kihívásait. A Z generáció az online kapcsolattartás és közösségépítés első generációja, míg az Alfa generáció már a digitális világban született, és szinte egybeolvadt vele. A jövőben e két generáció együtt alakíthatja ki azokat az új kommunikációs normákat és kultúrákat, amelyek meghatároz

Nem könnyű feladat tehát megtalálni a „kulcsot” a mai fiatalokhoz, viszont véleményünk szerint a ma Oktatóinak munkája a kulcsa a jövő nemzedék sikerének. Folytatjuk más témákkal is ezt a generációs kérdéskört. Amennyiben valakinek van saját tapasztalata, szívesen adunk helyt egy cikk keretén belül ennek másokkal való megosztására.

MKIK/ÁKT Optikus csapata