Képzésre járni fontos!

A rendezvény első előadója Dr. Bujdosó Anna volt, aki a tőle már megszokott pontossággal és mérhetetlen lelkesedéssel beszélt arról, milyen okai lehetnek a „drop-out” jelenségnek a kontaktlencsét viselők körében. A szaruhártya oxigénhiányos állapota a szilikon-hidrogél lencsék 74%-os elterjedésével már kevesebb esetben felmerülő jelenség, de a mikrobiális - azon belül is a bakteriális -, eredetű szövődmények, mint például a keratitis, globálisan a vakság ötödik leggyakoribb oka. Az előadásból kiderült, hogy egy kontaktlencse viselése során megállapítható: sajnos a szemfelszín valamilyen mértékű sérülése minden esetben meg fog történni, emiatt kiemelten fontos, hogy az ápolószerek és a műkönnyek se tartalmazzanak konzerváló anyagokat, hiszen ezek miatt felléphetnek toxikus vagy allergiás reakciók. A hámsérülést a megfelelő szélkiképzés és az alacsony modulus segít mérsékelni, de a kontaktlencse viselése mindig megbontja a könnyfilm stabilitását, sokszor pedig ez az oka a fellépő szemszárazság állapotának, valamint a diszkomfort érzésnek a fokozott súrlódás miatt. Kontaktológusként legfontosabb teendőnk a megfelelő alapanyagú termékek kiválasztása páciensünk számára, valamint a „compliance” növelése. A külső tényezők optimalizálása, ezen belül a légkondicionáló berendezés és a digitális eszközök használatának csökkentése szintén külön figyelmet igényel, hiszen a könnyfilm gyors evaporációja és a pislogás hiánya extrém környezetet teremt mind a szemfelszín, mind a kontaktlencse számára is. A Magyarországon is népbetegségnek számító diabetes pedig a diagnosztizált páciensek esetében 52,8%-ban okoz száraz szem szindrómát, ami szintén egy olyan tény, amivel foglalkoznia kell a szakmának. 

Ezt követően, Dr. Kettesy Beáta informatív és izgalmas előadásában ismertette velünk azt a statisztikai adatot, hogy világunk társadalma 49.8%-ban lesz rövidlátó 2050-re, 9.8%-nál pedig diagnosztizálható lesz a nagyfokú myopia. Rengeteg kutatás folyik ennek a folyamatnak a javítására, a Debreceni Egyetemen végzett orthokeratológiai munkája során, a doktornő is a myopia progresszióját lassítja pácienseinél kontaktlencse illesztéssel, melyet ideális esetben a 7-9 éves korosztályban kezdenek el, hiszen ekkor jelentkezik a legnagyobb ugrás a dioptriában. Ezek a kemény kontaktlencsék centrálisan laposabbak, így a szaruhártyára egy nyomó hatást tudnak kifejteni az éjszakai viselés során. Az előadás kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy a myopia progresszióját tekintve az egyik legerősebb inger, amely kiváltja a szemtengely hosszirányú növekedését az a periférián keletkező optikai defókusz. Azt az elvet, mely szerint a myopia alulkorrekciója javasolt, egyértelműen el kell hagyni már a gyakorlatból, mert egy nem megadott mínuszos korrekció sajnos csak fokozni tudja a páciens rövidlátásának előrehaladását. Kiemelten fontos az orthokeratológiai pácienseknél a megfelelő higiéniai szabályok betartása – a csapvíz a lencsével és a szemmel sem érintkezhet -, az idő, amit a használat elsajátítására szánnak, valamint a megfelelő könnyfilm megtartása az éjszakai kontaktlencse viselés közben. Egy kifejezetten gyakorlatias tanáccsal is gazdagodhattunk az előadás során, mely szerint amennyi időt tölt egy gyermek digitális eszköz használatával, legalább annyit kell a szabadban is eltöltenie.

Mindkét doktornő munkájáért mérhetetlenül hálásak vagyunk optometristaként, hiszen a Magyar Optikus Ipartestület továbbképzési felkéréseire szinte azonnal igent mondanak és ezúton is köszönjük nekik a tartalmas, gyakorlatias előadásaikat és hogy együttműködnek velünk. 

Erdélyi Gabriella látványos és jól strukturált előadásában felhívta figyelmünket arra a megdöbbentő tényre, hogy a „Computer Vision Syndrome” megjelenésére már az erősen hajlamosító tényező, hogyha csak napi 2 óránál többet használunk digitális eszközt. Sok ember a teljes ébrenléti idejében használ valamilyen képernyőt, mindezzel folyamatosan akkomodatív állapotban tartva a látószervét. A panaszokat fokozza, ha mindehhez társul egy korrigálatlan ammetropia és különösképpen az astigmia esetén, a fókuszváltás lassúságára panaszkodnak a páciensek. A kontaktlencsét viselők is jellemzően a valós adatoknál sokkal kevesebb online eltöltött óraszámot vallanak be, így a digitális eszközök okozta szemfáradság korrekciós lehetőségei között a megoldás sokszor már egy alapos anamnézis felvételben rejlik. A megfelelő termék kiválasztásával segíthetjük pácienseink panaszainak enyhülését, hiszen elérhető olyan kontaktlencse is, amely többszörös aszférikus felületkialakítással támogatja a közeli fókuszálást. Egy ilyen lencse -2.00-es dioptria estén a centrumában -1.75 és -1.50 korrekciós értékkel bír, így enyhíti a viselés során a fokozott akkomodációhoz köthető tüneteket. A legnagyobb kihívást az eszközök használata közben fellépő kevesebb pislogás és a szemhéjak nem megfelelő zárása okozza, ami a korábban már említett „sicca” jelenségéhez vezet. Ezt a comfilcon A tudja enyhíteni, minimalizálva a lencse dehidratációját, mert kifejezetten hidrofilnek nevezhető alapanyag.

Császár Zsanett előadását a napi viselésű kontaktlencsék egyértelmű térhódítása ihlette. Csak az elmúlt kettő évben 5 új napi lencse típus jelent meg a piacon és a viselők igényei, melyeket a termékekkel szemben támasztanak egyértelműen magasabbak. Sokszor merülnek fel ellenérvként az anyagi szempontok ezekkel a lencsékkel szemben, hiszen egy olyan esetben, amikor több mint heti 4 napot használ kontaktlencsét egy ember, még mindig a havi használatúak a leggazdaságosaabbak. A gyakorlatban viszont egyértelműen az látható, hogy az erősödő panaszokat az új kontaktlencsék tudják orvosolni. Annak ellenére, hogy ezek jellemzően kisebb bázisgörbülettel gyártottak, az újfajta, lágyabb alapanyagok lehetővé teszik az illesztésüket, a mozgásuk a szemfelszínen így is megfelelő lesz. Megjelentek már a kékfény védelemmel ellátott lencsék is, illetve a myopia progresszió mérsékelésére kialakított napi viseletű kontaktlencsék, de ezek illesztése a páciensek életkora miatt továbbra is szemész szakorvosi feladatkör. 

Kugelmann Dávid a tőle megszokott módón, jól követhető és hasznos gyakorlati tanácsokkal ellátott előadást tartott a műkönnyek és nedvesítő cseppek használatáról a lágy kontaktlencsét viselők körében. Szintén kifejezetten aktuális 2022-ben a témakör, hiszen a kutatások azt a szomorú tényt tárják elénk, hogy manapság már a kontaktlencsét viselők 77%-ban diszkomfortélményről számolnak be. Egy héten legtöbbjük 6 napon keresztül is viseli a kontaktlencséket és sokszor ez napi 12 órát jelent. A fejlett országokban a statisztikák szerint 12-27%-os a drop-out. Már a látásellenőrzés során is javasolt a műkönny használata, hiszen van, hogy esetenként 20-30%-ot tud javulni a páciens korrigált visus értéke, ha a szaruhártya hidratáltsága megfelelő. A kutatások szerint egy lipid tartalmú műkönny egyértelműen növeli a viselők komfortérzetét, annak ellenére, hogy átmenetileg a látásélességet rontja.   

A szakmai továbbképzéseken sokszor a legérdekesebb információk a feltett kérdések során hangzanak el, többek között emiatt is érdemes minél több alkalmon részt venni. Dr. Kettesy Beátától két előadás között például megtudtunk, hogy ugyan sokszor amiatt választunk napi viselésű kontaktlencsét, mert higiénikusabbnak tartjuk, de ezeknél is gyakran előfordulnak a viseléshez kapcsolható szövődmények, viszont a tünetek súlyossága sokkal kevésbé kifejezett. Stockinger-Bakonyi György pedig egy érdekes jelenségre hívta fel figyelmünket, melyet a legutóbbi MAKOT kongresszuson hallott a megváltozott világunkkal és munkakörülményeinkkel kapcsolatosan. Az emberi fej átlagosan ugyan 5-6 kg tömegű, de abban az esetben, ha egy statikus pozícióban a kezünkben tartott mobiltelefont nézünk, rövid időn belül már 25-26 kg-os tehernek megfelelő hatást tud kifejteni a fejünket tartó vázizomzatra.

Várunk minden kedves optometrista kollégát pontgyűjtő rendezvényeinken!