Kolbászból lenne a kerítés a tengerentúlon?
Karvázy Attila beszámolója külföldi útjairól
Nemrég Philadelphia közelében voltam, ahol megtalálhatóak egyszerűbb és igen „extra” üzletek, illetve nagyobb plázák is. Azt kell mondanom, hogy a kis videómban elhangzottak és bemutatott helyzetkép valós, mondhatnánk: ez a realitás. Érdekes volt továbbá, hogy nem az INGYENES látásvizsgálat, vagy a nagy lencsegyártók kommunikációja volt a kirakatokban, hanem maga az „akció”. Legtöbbször százalékos kedvezmény, egy plusz egy, illetve csomagba foglalt – keret+lencse – promóciók. Szinte alig találkoztam olyan szakmai és termékinformációt tartalmazó hirdetéssel, ami felhívta volna a figyelmet az egészséges látásra, és a lencsék tulajdonságaira. A plázákban az üzletek száma rohamosan csökken, a nyitva tartás általában hétköznap csak 16.00 óráig tart, és hétvégén van csak hosszabb ideig nyitva egy optika.
Akivel beszéltem, mindenki megerősített abban, hogy van egy réteg – amely ott is egyre szűkebb, de egyre tehetősebb - aki mindent meg tud venni, illetve megengedhet magának, de (talán hasonlóan az itteni viszonyokhoz) van egyfajta „leszakadás” a vásárlók közepes és szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezők között. Kialakul egyfajta „harc” a pénztárcákért, általában az árkommunikációs fegyvereket bevetve. Itthon mi az egyediség és a szolgáltatás orientáltság üzenetét hangoztatva, vagy lokálpatrióta húrok pengetését használva próbálunk inkább vevőket szerezni.
Mindamellett elég sok magánházban működő optometrista vizsgálati helyet találtam, amelyek főleg, illetve néhány esetben kizárólag vizsgálattal foglalkozik. Ez főként a külvárosban és a kisebb környező településeken volt így, ahol természetesen szó sincs INGYENES látásvizsgálatról!!
A másik hely ahol jártam: Prága. A „habzsi-dőzsi már onnan is elköltözött…az árak szépen mennek felfelé ott is.
Mint a képen is látszik, azért a „nagy márkák” ott is jelen vannak – talán szabadabban mint itthon. Láttam egyszerűbb optikában is néhány prémium kategóriájú márkát…de igazából ezek valós kínálattal ott is már csak a plázákban, a sétáló/bevásárló utcákban, igazából a márkaüzletekben vannak. Találtam optika outletet a belvárosban, osztrák és német kereteket „akciósan” annyiért, amennyiért itt teljes áron árulják az optikák. Igaz, ezek azért nem a legfrisseb keretek – kb. 1-3 éves modellek – de nem eladhatatlan, „nyakunkon maradt” keretről van szó. Láttam bezárt optikát, amiben még bent volt pár, optika üzletben használt bútor, de a bolt hónapok óta zárva van már.
Inkább a kisebb optikák vannak a városban, a nagyobb, extrább optikák a plázákban és a turisták által inkább látogatott bevásárló utcákban vannak. Az árak hasonlóak vagy kicsit magasabbak, mint itthon. Nekik is – ahogy itthon nekünk – komoly feladat a jó pozicionálás és az üzleti terv készítés.
Kinek-kinek ki kell választani a maga irányát, stratégiáját ahhoz, hogy ne kerüljön a kiszolgáltatottság kellemetlen helyzetébe. Azt gondolom, hogy a MOI közösségének építése az elsődleges feladatunk nekünk optikusoknak és optometristáknak. Erre a legjobb lehetőségek, az online felületünk: www.optikaimagazin.hu és a facebook, a szakmai együttgondolkodás: legyen szó érdekképviseletről (Pl.: OGYÉI), vagy kiállításról (Pl.: Lurdy), illetve a képzésekről ( Pl.: Optometrista előadások).
Mi lesz a jövő? Esetleg egy profilváltás vagy profilbővítés, centralizált beszerzés, vagy a multicégek „árnyékoptikájaként” kell „közös” stratégia szerint működnünk? Bármi lesz is, komoly feladat vár az optika üzletek tulajdonosaira, üzletvezetőire, hogy kivel és merre akarják tovább vinni vállalkozásukat – családi optikájukat.