MAKOT 2023

- Optometrista szemmel

A Magyar Kontaktológiai Társaság 16. alaklommal megrendezett kongresszusának témája idén a kontaktlencse viselés és az amblyopia volt, helyszíne pedig a Hunguest Hotel Bál Resort Balatonalmádiban. A rendezvény egyben akkreditált továbbképző program is volt, ahol a kontaktológia és annak határterületeiről bővíthették tudásukat a résztvevők. Én most jártam először ezen a rendezvényen és nem titok, a kezdetekben megszeppentem, amikor az előadások címeit olvastam és feltettem magamnak egy igazi „imposztor-szindrómás” kérdést, hogy vajon biztosan követni tudom-e majd amiről az orvosi témájú előadásokon szó lesz. Végül nemhogy értő figyelemmel sikerült hallgatnom az prezentációkat, de még rendkívül inspiráló élmény is volt megtapasztalni a szemész szakorvosok és az optometristák szakmai diskurzusait. Minden kedves optometrista kollégámnak csak ajánlani tudom a részvételt a Kontaktológiai Társaság rendezvényein, mert hiszen a diplománkhoz annak idején kaptunk egy kontaktológus titulust is, és ennek tekintetében fontos naprakészre fejleszteni a tudásunkat a témakörben.  

A prezentációkat szekciókba rendezve hallgathattuk végig, melyek első blokkjában felkért előadókat hallhattunk. Nem más, mint Dr. Süveges Ildikó indította a kongresszust kontaktológiai előadásával, melyben a kontaktlencse viselésének hatásait taglalta a cornea szövetére, a limbus keringésének és a könnyfilm paramétereinek megfigyelésén keresztül. Őt követte Dr. Facskó Andrea, aki ismertette velünk a legfontosabb tudnivalókat az amblyopiáról, melynek az incidenciája gyerekeknél 1-5% és a látászavarok 60%-ért felelős az óvodás és iskoláskorú gyerekek korosztályában. A tompalatás központi idegrendszerrel kapcsolatos hatásainál pedig fontos kutatási eredmény az, hogy a manapság egyre gyakrabban hallhatott ADHD diagnózisok előfordulásánál is jelentősen hajlamosító tényező. Ha a tompalátás következményeként a binokuláris funkciók nem tudnak megfelelően kifejlődni, akkor az jelentősen megnehezíti a későbbiekben egy gyermek fejlődése során a szem-kéz együttes manipulációját és olvasási, valamint vizuális döntéshozatali nehézségeket okoz. Dr. Kolozsvári Lajos előadásából pedig megtudhattuk továbbá, hogy a legfontosabb terápia továbbra is a tompalátás felismerése és kiváltó okainak orvoslása mielőbb, mert a gyerekek esetében 7 éves kor felett a neuroplaszticitás már jelentősen lecsökken és sokkal kisebb a lehetőség az érintett szem látóélességének javítására. Dr. Tóth-Molnár Edit előadásának témája az étrend és a szemfelszín egészségének összefüggéseit taglalta, ami az optometrista munka során is gyakran felmerül, hiszen a páciensek rendszeresen kérnek tanácsot tőlünk azzal kapcsolatban, hogy milyen étrendbeli módosításokkal tudnak javítani a száraz szemfelszínük helyzetén. A cornea és a conjunctiva szövete az, ami a legtöbb környezeti hatásnak van kitéve és a legkevésbé toleráns annak megbomlására („Locus minoris resistentiae”). A könnyfilm homeosztázisának felborulására egyértelműen hajlamosító tényező a metabolikus egyensúly felborulása, ami a legtöbbször elhízás formájában jelenik meg és ez az állapot az érrendszeri betegségek mellett a bél mikrobiom balanszának eltolódását is eredményezi, szemészeti szempontból pedig Meibom-mirigy diszfunkciót. Az előadás során a Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikájának saját páciensének esettanulmányával pedig a minőségi éhezés hatásait láthattuk, hiszen a rendkívül egyoldalú étrend súlyos következményekkel járhat, egy egyébként teljesen egészséges személynél is. Minden időszaknak vannak éppen aktuálisan divatos diétái, a manapság elterjedt „intermittent fasting” esetében például már bizonyított tény az, hogy az éhezéses szakasz végére és a könnyfilm instabillá válik. Számomra pedig nagyon fontos volt az az információ, hogy a vízfogyasztás és a könnyfilm állapota között pedig még jelenleg sincsen direkt evidencia.

Dr. Végh Mihály előadása nyitotta a kontaktológiai szekciót, mely szerint a 2022-ben tapasztalt nemzetközi rendelési szokások azt mutatják, hogy a lencséket 65%-ban nőknek írták fel és 87%-ban teljes munkaidőben viselik a páciensek. A kontaktlencsét használók átlagéletkora már 33.7 év, mely egy egyértelmű emelkedést mutat a korábbi adatokhoz képest és egyre több presbyop korú páciens választ ilyen korrekciós módszert, valamint növekszik a napi, eldobható lencsék elterjedése is. 

Dr. Imre László előadásában a kontaklencseviselés cornea endothelre kifejtett hatásaira fókuszált, mely szerint a kialakult corneális endothel eltérések nagyrészt irreverzibilisek, de legtöbbször funkcióvesztéssel nem járnak a megjelenő morfológiai változások mellett.

Dr. Tapasztó Beáta előadásában már kifejezetten az anisometropia kontaktlencsés korrigálására fókuszált és esettanulmányaiból láthattuk, hogy egyik páciensénél például, aki a szemüvegviselés és az okklúzió során ugyan nem kooperált, 6 év alatt a visust 0.2-ről a megfelelő kontaktlencse illesztésével 1,0-re tudta sikeresen javítani, majd ezt követően 9 évesen elkezdődhetett páciensének orthokeratológiai kezelése.

Dr. Kettesy Beáta is esettanulmányok ismertetésével szemléltette az amblyopia korrekciós lehetőségeit diáin és felhívta a figyelmet arra, hogy van olyan páciense, akinek visusát 0.2-ről 0.9-re tudta javítani annak ellenére, hogy 14 éves korban történt a terápia. Hasznos információ, hogy léteznek már az amblyopia korrekcióját és a binokuláris látást korrigáló applikációk is, mint például az AmblyoPlay, a Dig Rush vagy a Falling Rocks.

A céges szimpóziumok során Erdélyi Gabriella emlékeztetett minket arra, hogy a myopia egy olyan növekvő közegészségügyi probléma, ami 2050-re Nyugat-Európában a lakosság 56%-át fogja érinteni, így a progressziójának lágy kontaktlencsés lassítása kiemelt figyelmet igényel már gyermekkorban (MiSight 1day), valamint figyelmünkbe ajánlotta a www.myopiaprofile.com oldalt. Molnár Judit Eszter előadásából kiderült, hogy jelenleg a myopia korrekciója 96%-ban hagyományos egyfókuszú lencsékkel történik, ami a progresszió éveiben semmilyen lehetőséget nem nyújt a folyamat lassítására, viszont létezik már olyan készülék (Myopia 700), amellyel egy optometrista 16 mikrométer pontossággal tudja a szemtengelyhosszt mérni, így a páciensek myopia progressziójának trendjeit ezzel lehetőség nyílik szorosan monitorozni.

A harmadik szekcióban Dr, Módis László, Dr. Füst Ágnes és Dr. Hankovszky Mátyás kifejezetten a cornea és az elülső szemfelszín elváltozásait vette fókuszba, aminek témaköre optometristaként is fontos információkkal szolgált, hiszen sokszor látunk mi is kontaktlencse viseléssel összefüggő szövődményeket, illetve olyan szemfelszíni elváltozásokat, amelyek adott esetben relatív kontraindikációt is jelenthetnek, mint például a pinguecula vagy a pterygium. 

A negyedik szekció előadásain az amblyopia refraktív sebészeti kezeléseiről hallhattunk, Dr. Hidasi Vandától és Dr. Sohár Nicolette pedig A Szegedi Tudományegyetemen végzett orthokeratológiai munkájuk eredményeit ismertette az elmúlt 10 évre reflektálva. Dr. Tönköl Tamás speciális kontaktológiai előadásai ismételten rendkívül izgalmasak, optometristaként is jól érthetőek és szemléletesek voltak, és tapasztalataiból merítve mindig sok hasznos tanáccsal látja el hallgatóit.

Az én szívemnek legkedvesebb szekció előadásait vasárnap halhattuk, amikor is az optometristáké volt a pulpitus. Az előadássorozatot Réz Kata kezdte a Z és az Alfa generációra fókuszáló, online kérdőíves módszerrel gyűjtött kutatási eredményeinek bemutatásával. A social médiában megosztott felmérést 205 fő töltötte ki, akik esetében mint megtudtuk, jelentős részük napi minimum 3 órát tölt digitális eszközhasználattal, és azok, akik korrekciós eszközt használnak közülük, 2/3 arányban rövidlátók. Dr. Eszes Dóra Júlia előadásából kiderült, hogy a WHO adatai szerint 2030-ra a 7. leggyakoribb halálozási ok lesz a diabetes és a magyar társadalom 10%-át érinti. Kutatása során 848 beteget vizsgált Csongrád megyében Smartscope Pro kézi funduskamerával és az ezt kiegészítő önkitöltős kérdőívvel szerzett adataiból látható volt, hogy a diabeteses diagnózisuk ellenére a páciensek 10 % -a sajnos egyáltalán nem vesz részt szűrővizsgálatokon. Az elhízás és az egyre növekvő életkort mutató demográfiai adatok miatt kiemelten fontos lenne a telemedicina és az optometristák fokozott bevonása a diabeteses retinopathia szűrésébe, amivel jelentősen javíthatnánk a páciensek egészségtudatos magatartását. A kutatást végző kollegina egyébként szakmánk igazi büszkesége, hiszen nem egyebet tett, mint történelmet írt azzal, hogy ő az első optometrista, aki doktori fokozatot szerzett, én ezúton is szívből gratulálok neki!  

A kongresszus zárásaként egy kötetlen beszélgetésben vehettünk részt Dr. Bana Ildikó moderálásában, melynek fókuszában a fejfájás menedzsment volt, a résztvevők pedig szemész szakorvosok és optometristák voltak. Az esetismertetések során a kollégák tapasztalataiból megtudhattuk, hogy a leggyakoribb okok a mai napig a korrigálatlan fakutatív hypermetropia, a túlkorrigált myopia, a konvergencia gyengeség és a szem belső nyomásának megemelkedése. 

Az esemény során több témakörben is felmerült egy olyan kérdés, ami nekünk optometristáknak is fejtörést okoz naponta, és ez nem más, mint az, hogy meddig terjednek a mi kompetenciáink. Tapasztalatom szerint, a szemész és gyerekszemész szakorvosok irányából hatalmas igény fogalmazódott meg arra, hogy az ablyopia, a glaukóma és a myopia szűrése, valamint a szemfenék vizsgálatok elvégzése során részben tehermentesítsük őket, pláne a páciensek optikai korrekcióinak monitorozása és nem utolsó sorban az edukációja során. A telemedicina megfelelő eszközeit alkalmazva és a korszerű gépek használatával az optometristák jelentősen tudják támogatni a magyarországi szemészeti ellátást, a felelősségünk pedig nekünk is hatalmas és nem csak a „nil nocere” esküig terjedő.

Szívből gratulálok a Magyar Kontaktológiai Társasgának a rendezvényhez, számomra példaértékű és nekem egy örök emlék lesz! 

Van véleményed? Vitassuk meg az Optikai Magazin Facebook csoportjában!