Beszámoló egy optikus tollából

Amint beléptem a csarnokba, teljesen elvesztem. Végeláthatatlanul kiállítók helyezkedtek el szépen rendezett sorokban. Tapasztaltabb kollégák próbáltak felkészíteni a terület nagyságára, azonban amikor megérkeztem, minden képzeletemet felülmúlta. Elképesztő embertömeg hömpölygött mindenhol, és örömmel töltött el, hogy a részese lehetek.

Aki addig még nem tudta az okát, ott mindenkinek világossá válhatott, miért is Milánó a divatvilág egyik meghatározó városa. Itt valóban az lehetett mindenki, aki csak lenni akart. Üdítő volt végig nézni a színkavalkádon, mind a ruhák, mind a szemüvegek és kiegészítők tekintetében.

Csillogó szemekkel bámultam az extrábbnál extrább szemüvegeket, hiszem minden gyártó és alkotó a maga módján próbált kitűnni a többi közül. 

Számtalan különböző installációt láthattam, ami tanulságos volt számomra. Volt, aki ezüst angyalhajakkal díszítette körbe az egész standot, de akadtak ennél kreatívabb, és letisztultabb megjelenítési formák. A nagyobb, ismertebb cégek inkább az elegánsabb vonalat képviselték a standot, és a kiállított termékeket illetően is. De akadtak itt bőven meghökkentő alkotások. Találkoztam a szemüvegek bemutatására szolgáló fellógatott fejekkel, fabábukkal, de még nyúllal is a kalapban. Ezen felül nem riadtak vissza autó, vagy motor kiállításától sem a látogatószám növelése érdekében. Találkoztam hologrammal, lebegő szemüveggel, Barbie babákkal, de ha mozizni támadt volna kedvem némi pattogatott kukorica elfogyasztása mellett, azt is megtehettem volna. 

Hozzám közelebb álltak az egyszerűbb standok, mert úgy éreztem, az extravagáns szemüvegek így nagyobb hangsúlyt kaptak. Személyes kedvencem egy szinte teljesen fekete fém és diófa kombinációjú stand volt, csövekkel és polcokkal, fekete párnákon egyenként kihelyezett szemüvegek, egyenként megvilágítva. Renior szerint, a fekete a színek királynője, és ezúttal valóban fenséges megjelenést biztosított. Számomra a magas minőség érzetét adta. Mindemellett szívesen időztem az ezzel éppen ellenkező, színek tömkelegében pompázó standoknál is.

Kifejezettem értékeltem azt is, ha egy gyártónál egy egész történetet láthattam. Gondolok itt arra, amikor bemutatják az inspirációul szolgáló templom rózsaablakát, vagy egy híres ékszert, órát. Szerettem, hogy láthattam néhány helyen a gyártási folyamatot, amibe a mindennapokban nem feltétlenül kapok betekintést. Kiállították az anyagokat, amikkel dolgoztak, amiket meg is lehetett fogni a könnyebb választás érdekében.

Számomra külön öröm, és megtiszteltetés volt, hogy személyesen is megismerkedhettem addig számomra ismeretlen hazai alkotókkal. 

Természetesen nem csak a szemüveg kereteké volt a főszerep, a lencsegyártók is képviseltették magukat. Itt szintén látványos bemutatókat tekinthettem meg, különböző színűeket, formájúakat egyaránt. Ezen kívül nagy hangsúlyt kaptak a gépek, melyek elősegítik a vizsgálatok pontosságát, vagy akár az eladótérben történő kiszolgálást teszik még professzionálisabbá. Kontaktlencsék tekintetében is bőséges, gazdag választékot vonultatott fel az idei MIDO.

A kiegészítőkben sem volt hiány, számtalan szállítására alkalmas bőröndöt és táskát mutattak be. Aki a szemüveg zsinórok és láncok szerelmese – mely kiegészítők véleményem szerint újra reneszánszukat élik – annak sem kellett csalódottan távoznia, hiszen sokan kifejezetten ezekre specializálódtak a kiállítók közül. Mindezek mellett természetesen megtalálhatóak voltak az akár nyakláncként viselhető összecsukható olvasószemüvegek is. Válogathattam a különböző trendeket, illetve a nagy divatházakat bemutató könyvek közül is, melyekkel magammal vihettem egy darabot a divatból.

Megemlíteném a kiállítás különleges elemeit is, mint például a hatalmas tükröt a plafonon, vagy az interaktív padlót, mellyel a szemünk tengerében sétálhattunk, vagy akár a színüket változtató plafonról lógó szemeket.

A kiállításon a fejlődést szem előtt tartva helyet kaptak szakmai előadások is, melyeket bárki meghallgathatott. Ezt talán a nemzetköziséget figyelembe véve célszerűbb lett volna teljes egészében angolul tartani. 

Összefoglalva, számomra élménydús pár napot töltöttem el a MIDO-n. Sok ismerettel gazdagodtam, megismertem számtalan márkát, betekintést kaptam az előremutató trendekbe, új ismeretségeket, és talán mondhatom, hogy barátságokat kötöttem. 

Innen senki nem távozhatott „üres kézzel”. Akár optometristaként, látszerészként, értékesítőként, műhelyesként, vagy csak szimplán kíváncsiskodóként érkezett valaki, biztosan talált újdonságokat. 

Bízom benne, hogy jövőre is lesz alkalmam kilátogatni, és megcsodálni a szakma minden egyes kis apró részletét.