Ki az optikus?

– a szakmai fogalommeghatározás folyamatban

A készülő szakmai kisokos kiadványba íródnak a szakmánkat érintő fogalmi meghatározások. A múltkori cikkben - reméljük egyértelműen meghatározásra, - idézve a Magyar Közlöny-ben megjelenteket – leírásra került az Optika Szakmacsoport (Optikai termékkészítő – Optikus- Optometrista) első „tagja” az Optikai Termékkészítő szakmai kompetenciája. Ennél sokkal nehezebb feladat a következő „csoport tagot” bemutatni. 
Optikus: érettségivel rendelkező, és kb. kétéves képzés után sikeres vizsgát tevőket nevezzük optikusnak. Végzettsége jogosulttá teszi, hogy diotriás adatokat kezeljen, szemüveglencsét és szemüvegkeretet ajánljon, munkalapot/megrendelőt írjon, szemüveget készítsen, annak használatát megtanítsa a vevőnek, szemüveget igazítson, adaptáljon és kezelje az esetleges reklamációkat.



Igen, mindannyian tudjuk, hogy 2024 előtt még Látszerésznek hívtak minket, és természetesen ők is ide tartoznak. A név, az "optikus" szó eredete alatin "opticus", illetve a görög „optikosz” szóból származik, amelynek jelentése "látással kapcsolatos".

A név visszaváltoztatásának két egyszerű oka volt: 
1: a látással, optikával/ lencsével, dioptriát tartalmazó adatokkal dolgozunk.
2: már nem csak magyarul érthetően kell megneveznünk a szakmánkat, hanem EU kompatibilissé (igazából világ kompatibilissé) kell válnunk. 

Ahhoz, hogy sikeresen egyértelműsítésre kerüljenek a Miniszter Úr és a Kamara által meghatározottak szerint a szakmai megnevezések, tartózkodnunk kell a félrevezető, a szakmajegyzékben nem szereplő kifejezések használatától (optikai termék manager, optikai tanácsadó, stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos megtévesztő meghatározásoktól, (első naptól rendelkezésre álló szakmai véleménynyilvánítás, stb), illetve a végzettség nélkülieknek a dioptriát tartalmazó adatok kezelésétől.

Talán érdemes ezen elgondolkodni, mielőtt felhívjuk magunkra, a szakmánkra a figyelmet! Ahhoz, hogy merre kellene mennünk segítséget adhat, hogy már folyamatban van egy szakmai integráció, amely visszaadhatja a szakmánk „becsületét”, értékét.  

Ezzel a témával már régóta foglalkozunk, illetve foglalkozik többek közt az Európai Parlament is. Erre példa itt olvasható:
„Európai Parlament és a Tanács irányelve szerinti meghatározások, egyértelműsítik az egyes szakmai fogalmakat és az azokhoz kapcsolódó tevékenységeket. 

3. cikk
Fogalommeghatározások:Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók: 

a) "egészségügyi ellátás": olyan egészségügyi szolgáltatás, amelyet egészségügyi szakemberek nyújtanak betegeknek egészségi állapotuk értékelése, fenntartása vagy javítása érdekében, ideértve a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök felírását, kiadását és az azokkal való ellátást;

f) "egészségügyi szakember" : a 2005/36/EK irányelv értelmében az általános ellátásért felelős orvos, ápoló, fogorvos, szülésznő, gyógyszerész, vagy az egészségügyi ágazatban a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint szabályozott szakmára korlátozott szakmai tevékenységet gyakorló egyéb szakember, vagy az ellátás helye szerinti tagállam jogszabályai szerint egészségügyi szakembernek minősülő személy;

g) "egészségügyi szolgáltató": olyan természetes vagy jogi személy, vagy bármely más jogalany, aki vagy amely jogszerűen nyújt egészségügyi ellátást egy tagállam területén”
Szakmai „kódexünk” összeállításában több minisztériumi, kamarai, illetve ágazati készségtanács tag vesz részt. Természetesen folyamatosan beszámolunk a folyamatról, illetve szükség esetén szakemberek – oktatók, vizsgáztatók, szakjogászok stb. – segítségét is igénybe vesszük. 

Amennyiben bárkinek kérdése, észrevétel van kérjük jelezze MKIK/ÁKT munkacsoportunk (Kozák Krisztina koordinátor, Váry Péter, Karvázy Attila - akarvazy@gmail.com) felé.