Szemüvegek és a Műhely XIII. - Használ-e a használt?

Mindenki vett már új dolgokat életében. De ki vett már használtat? Van, aki soha. Van, aki nagyritkán, ha alkalmi vételt talál. Van, aki megosztva szokott, például hűtő-tv új, de az autó mindig használt. Van, aki csak a használtra esküszik, mivel spórolni szeretne. Persze lehetne ezt még tovább árnyalni. Szerintem az elsődleges szempont ebben a témában nem is az anyagiak, hanem maga az ember. Ha olyan családban/baráti körben nő fel valaki, hogy mindig mindenből újat vettek, mert megtehették, akkor szinte biztos, hogy egy optika nyitásánál is hasonlóan fog cselekedni. Az új gépek illata pont olyan, mint egy új autóé. Ez érthető, a többszörös csomagolásból kiszedve, a felhasznált anyagok egyfajta „kipárolgása” adja, ami egy darabig még megmarad. A burkolat nincs megsárgulva/barnulva, nincsenek rajta kosz foltok/karcok stb. Az újnak tökéletesen kell működnie, van rá 1-2 egyedi esetekben 4 év garancia (jótállás). Igaz, ez esetben kifizetjük a műfajban világrekordernek számító áfát is, adott esetben várunk – olykor nem is keveset – az érkező masinára.

Lehet olyan szituáció, amíg felnőtt valaki, időnként vett használt holmit a család, mondjuk egy rádiót. Egy ismerőstől, vagy egy munkatárstól és nem is romlott el még sokáig. Igaz volt rajta pár karc, ütődés, de konyhába, a hűtő tetejére a célnak tökéletesen megfelelt. Ha az ember dolgozott pár optikában és vegyesen voltak használt/új gépek, akkor szintén ismerős a helyzet, lehet a sajátjánál is ilyen megosztásban lesznek, mivel így költséghatékonyabb a beszerzésük.

Illetve megemlítem a harmadik típust is. Van, aki néha-néha vesz újat, de egyszerűen imádja a használtat. Sokszor vett már használt műszaki eszközöket/autókat stb., szinte mindig jó vásárt csinált, miért lenne ez másként egy látszerész üzletben? Nem kell rá várni, nem is kerül annyiba, kipróbált és bejáratott az eszköz, és már nem kell úgy vigyázni se rá. Jöhetnek a használt gépek! Ha ez ennyire egyszerű, miért nem csinálja így mindenki?

Boncolgatnám kicsit a témát, mert érdemes és érdekes! 

Ha valaki felhív, azzal, hogy szeretne egy digitális dioptriamérőt vásárolni, annak nagyon örülök, de sokszor mondják a telefon másik végén, hogy használt is megfelel, csak minél olcsóbb legyen. Ezzel mindjárt öt probléma is adódhat. 1. Nincs 

2. Egy tizenéves digitális dioptriamérőnek már nem lehet megjósolni az élettartamát, számtalan dolog mehet tönkre benne, vagy öregszik el. Egy ilyen masinához, már erősen kérdőjeles az alkatrész. A bontott darabokban is az fog hiányozni, amire szükség lenne. 

3. Ha eladás után a megbeszélt és elfogadott -általában 1-3 hónap- eltelte utáni héten megy tönkre, akkor keserű szájíz fog az emberben maradni, mintha én tudtam volna a „fantom” hibáról, pont, mint egy autónál. 

4. Egy használt digitális dioptriamérőnél tulajdonképpen egy állapotot veszünk meg, ha tíz éves, akkor például egy tíz évet öregedett szenzort. Hasonlóan egy digitális fényképezőgéphez, csakhogy valami fotó is legyen a cikkben. 

5. Ez az eszköz optikánk egyik alappilére, egy munkaeszköz, aminek relatíve nem is infláció követő az ára. Olyan, mint egy irodistának a laptopja. Nem érdemes a használttal kínlódni.

Egy másik tipikus kérdés a telefonban/emailekben, hogy szeretnének ezt vagy azt vásárolni a szomszéd település optikájából, ami felszámolásra került. Vállaljuk-e (pl. az Argus Optik), hogy kitakarítjuk, lekalibráljuk, üzembe helyezzük-e stb.? Ilyenkor az elsődleges szempont, hogy az adott szakszerviz forgalmazza, vagy forgalmazta azokat a gépeket, ki helyezte üzembe ott korábban, mit tudunk az előéletéről? Pont, mint egy autónál!Egy példa: a japán Nidek csiszolókkal kapcsolatban hiába hívogatja valaki a Zeiss-t, ha nem ők a jelenlegi szakszervize, hiába voltak mondjuk 15 évvel ezelőtt egy szériánál. A másodlagos felemerülő kérdés általában, hogy kerülnek el az eszközök a szervizeshez. Ha az új tulaja elfárad vele a szervizbe, akkor sokat spórolhat, ha nem, akkor a szervizesnek kell beillesztenie a heti programjába, belekalkulálva, hogy ha a helyszínen nem javítható, akkor be kell vinnie a szervizbe, alkatrészt keresni/rendelni stb. És akkor meg is osztanék egy tanulságos igaz történetet: Valaki hirdetett egy jó állapotú csiszolót, valaki-más meg szívesen megvette volna. Kollégámmal mi voltunk kiszemelve a közvetítőnek, hiszen belevág a profilunkba, elhozni, majd elvinni és üzembe helyezni az új helyén, betanítani, stb. A helyszínre érkezve sajnálattal tapasztaltuk, hogy a gép használaton kívül került egy középszáraz pincébe. Kicsit több mint egy évet pihenhetett ott hibernálva (egy vékony fóliával letakarva, ami édeskevés), és ez az idő megtette hatását. Valaki azt hitte, hogy gép azonnali kifizetésre kerül, de ilyen esetekben legtöbbször hibafeltárás és üzembe helyezés után szokott megtörténni. A számláló hiába mutat keveset, a dohos gép, természetesen nem indul, a mozgó alkatrészek egy része be van állva, probléma van a keretmásoló egység tűjével, a rendszer hibakódokat dob, a tartozékok egy része hiányzik, teljes kalibrálásra lesz szükség stb. Valaki-más egy tökéletesen működő gépet szeretne kapni az üzembe helyezés végén, mivel ő nem fogja tudni javítgatni, ő a kifizetés után használni szeretné. A kettő között történt egy kiszállás két embernek, hibafeltárás, alkatrész beszerzés és beépítés, részegységek ellenőrzése-tisztítása-beállítása, különböző kalibrálások, tesztüzem, nagyságrendileg 8-10 munkaóra, és egy újabb kiszállás két embernek, majd üzembe helyezés egy betanítással. Költői kérdés, hogy ki fizette ennek a költségét? Valaki-más…

Na, de mit mond a törvény?

Használt árucikkek esetén nincs kötelező egy év garancia, a polgári törvénykönyv fél év szavatosságot ír elő. Szavatosság lényegében minden esetben terheli a termék eladóját. A jótállásnál és szavatosságnál eltérően alakul a bizonyítási kötelezettség. Használt eszközöknél az értékesítéskor ismertetett hibákkal kapcsolatban nem reklamálhat a vevő. A vevő választhat, hogy a termék kijavítását vagy kicserélését szeretné-e. Adott esetben előfordulhat, hogy e jogaival a vevő nem tud élni, mert például a termék egyedi – tehát már nem beszerezhető - így nem lehet kicserélni. Az is lehet, hogy a javítás nem megvalósítható, mert az eladónak nincs hozzá alkatrésze, vagy aránytalan többletköltséget eredményezne. A vevő a terméket saját maga is megjavíthatja vagy az általa megbízott személlyel is megjavíttathatja. Ebben az esetben a költségeket az eladó viseli, mint ahogy a fentebb említett csiszológép történetében is. A vevő és az eladó a szavatosságnál egyedi módon is megállapodhatnak, amely a törvényben nincs külön szabályozva. Ennek az egyik legelterjedtebb módja a hibás termék árának levásárlása.

Magyarul, amiket végig kell gondolni egy használt gép beszerzésénél:

• Használt eladó gépet hirdetnek. A képekről sok esetben minden szebbnek tűnik, vagy nem jól van fotózva. Előfordulhat, hogy fontos részekről nincsen se fotó, se leírás. Ha van leírás, az pongyola, hiányos, vagy éppen félrevezető. Amit szerintem elvárható volna az 4-5 fotó, egy távolabbi kikapcsolt állapotban, bekapcsolt állapotban, ha van számlálója, akkor arról is. Körülbelüli méretek (magasság-szélesség-mélység), súly, tartozékok listája. Ami nagyon fontos az-az évjárat, szervizkönyv (munkalapok), pontos típus/ok, használati utasítás. Nagy probléma, hogy sok ember -ha például már elkelt a gép- válaszra sem méltatja az érdeklődőt, nem írja ki, hogy már tárgytalan a hirdetés.
• A magyar valóság, ha magánembertől vesszük, akkor ezekre a gépekre/eszközökre nincs garancia (Akkor se, ha van, mert nem fogjuk tudni érvényesíteni. Megnézted és megvetted…). Ez esetleg védhető, ha nem fizetjük ki a teljes vételárat, csak ha már elhoztuk, nálunk is működik, eltelt 2-3 hét stb. Felmerülhet a kérdés, hogy miért adják el?
• Miért adja el valaki a munkaeszközét, ha nincs hibája? Szerencsés esetben újra cserélik, és a régiből szeretnének még egy kis pénzt visszaforgatni. Én megtartanám tartaléknak, sose lehet tudni mikor fog még jól jönni. Más esetben lehet papír nehezéket veszünk…
• Elmenni érte vagy elhozatni? Elhozatni és üzembe helyeztetni egy szakszervizzel? Ne felejtsük el, hogy felmerülhetnek problémák, így többletköltségek is, akár egy automata csiszológépnél, akár egy vizsgálóegységnél. A megnövekedett igénybevétel is előhozhat hibát.
• Milyen távolságra van az optikánk a szakszerviztől, mivel garancia időn túli gépeknél minden kiszállásért fizetnünk kell, ha mi magunk visszük javításra az eszközöket az is üzemanyag és idő. 
• Ha hibásan árulják, akkor vajon javítható-e gazdaságosan? Napi 1-2 szemüvegnél nem biztos, hogy behozza az árát a kiszállás, kőcsere plusz a nagykalibrálás, de ha napi 10-15 szemcsiről van szó, akkor könnyen megérheti, ha még néhány évig elduruzsol a csiszológép.
• A használt gépeknél, a nagyon leharcolt darabokkal berendezett optika nem feltétlenül jelenti napjainkban a vásárlói bizalmat, főleg a fiataloknál. Persze, amíg tisztasági festésre sincs igény, se a takarításra…
• Ha mégis kompromisszumos megoldásra kényszerülünk, akkor egy korrekt diagnosztikai gép forgalmazó cégtől (pl. Argus Optik) vett használt berendezéssel sokkal kisebb kockázatot vállalunk, mint egy magánszemélytől vett géppel. Megbeszélhető és érvényesíthető a szavatosság, plusz később, ha a lehetőségeink megengedik, valószínűleg beszámítják az újba.

Következzen egy másik rövid történet, amiben egy diagnosztikai eszköz a főszereplő. Miután a telefonban, a kedves hölgy megkérdezi, hogy vállaljuk-e egy lencse rétegzését, én azonnal az országban elérhető lencsegyártókhoz irányítom (gondolom naivan, valami speciális színezés után, vagy lecsiszolt lencsékről van szó). Majd közli, hogy cseréljük ki, ha nem vállaljuk. Rendben, de mit is, miért? Hát a gép lencséjét. Kicsit lejött a bevonat. Nagy nehezen kiszedem belőle, hogy klinikai fertőtlenítővel többször telibe fújták a mérőlencséket és egy idő után már nem csinál semmit a szerencsétlen masina. Még hosszú percekbe telik, hogy megtudjam, nem is mi forgalmazzuk(tuk), ezt a gyártmányt, a szervizeseknek gyakorlatilag ismeretlen, és nem tudunk hozzá alkatrészt sem rendelni. Ha tudnánk, sem két fillér. Ezt a telefonáló persze nehezen érti, de legalább elment minimum 12 perc a munkaidőmből és úgy döntök kell innom egy kávét…

Egy gép hibáját jobb írásban bejelenteni és fotókkal megtámogatni.

Egy ideális világban szerintem így kéne kinéznie, ha valaki telefonon, emailben jelenti be a hibát. 

1. Köszönés és bemutatkozás.
2. Város vagy kerület, optika, szakrendelő stb. említése.
3. Mi a gép márkája vagy melyik cég a gép gyártója?
4. Mi a pontos típusa?
5. Mi a hiba jellege?
6. Esetleg mikor és ki szervizelte utoljára?
7. Érdemes előre rákérdezni a kiszállási költségekre! 
8. Bizonyos esetekben, amennyiben ismerjük a hibát, érdemes előre rákérdezni az alkatrész költségekre és szállítási díjakra! (pl. vetítő vagy réslámpa izzó)
9. Elérhetőségek megadása!
10. Pontos cím és számlázási adatok megadása!

Biztos, hogy mindenkinek van egy sikertörténete, egy jó vétel, vagy a gépben lakozó szellem magától elhárította a hibát. De ne felejtsétek, hogy ezek az eszközök munkaeszközök, amikkel nem kevés pénzt keres az ember. Sajnos Edward Murphy amerikai mérnök szerint, ami elromolhat, az el is romlik, és mint mindennek a mai világban, felfele fog menni az ára, legyen az kiszállási díj, alkatrész ára, vagy éppen 25-ről 27%-ra emelkedett áfa (lesz 29?). Legyetek körültekintőek, ha kell kérjetek segítséget, ha kell kutassatok a témában! És akkor itt a reklám helye, új gép beszerzése esetén forduljatok hozzám bizalommal!