Szemüvegek és a Műhely IV.
„A fejlődés maga a szakértelem.”
A kész szemüveget minden esetben érdemes visszaellenőrizni és összenézni a vállalási papírral, mivel puszta véletlenségből is lehet nagyon hasonló, de másik megrendelés, felcserélt oldal, lemaradt formaváltozás, rétegszín eltérés stb. Fontos leszögezni, hogy ez egy felelősségteljes dolog. Nyilván más a szigorúság egy lencsegyártónál és más egy saját optikánál. Sajnos van tudomásom róla, hogy néhány optikánál,nem riadtak vissza attól, hogy más-más törésmutatóval és réteggel, adják ki a szemüveget, mint amit a vevő eredetileg rendelt (és nem jobb lencsékről beszélünk). Ez nem megengedhető magatartás! Csak remélni tudom, hogy ez a múlt, napjainkban ilyen már nem fordul elő, és mindenki felelősséget vállal a nála készült szemüvegekre.
Már most a cikkem elején szeretnék kitérni a tűrés fogalmára. A tűrés azt a dioptria szórást vagy pupilla távolság/magasság eltérést jelenti, ami a gyártás/becsiszolás során - például szerszámkopásból - bekövetkezik, de nincs jelentős kihatása a szemüveg hordásánál az illető látásélményére. Sokan úgy tudják, hogy egy elkészült szemüvegnél visszamérve századra pontosan azokat az értékeket kapjuk, amivel megrendeltük. A következő vállalásnál például:
Jobb: { +6.50 sph. +0.5 cyl 32,5’ } jobb fél PD: 29mm magasság: 17 mm
Bal: { +6.25 sph. +0.25 cyl 30’ } bal fél PD: 28.5mm magasság: 17 mm
Visszamérjük, dehát nem biztos, hogy ez lesz… és ez baj? Ha tűrésben van, akkor nem! Mi a tűrés, ha számszerűsítenénk? Mellékeltem egy-két tűréstáblázatot, mivel eltérések lehetnek gyártókként/optikákként/vásárlókként, valamint az emberi tényező, illetve vevőnk korábbi szemüvegei miatt picit szubjektív is. A tűréstábla szerint, ha visszamérjük még a következő értékekkel is kiadható:
Jobb: { +6.87 sph. +0.32 cyl 38’ } jobb fél PD: 29,5mm magasság: 16 mm
Bal: { +6.07 sph. +0.25 cyl 38’ } bal fél PD: 29mm magasság: 16 mm
Ez hogyan lehetséges? A teljes folyamatban gyakorlatilag mindennek van egy tűrése onnantól kezdve, hogy a gyártásnál elkezdik megmunkálni a félkész alapanyagot, kész lesz a lencse törőértéke, lecsiszolás előtt a dioptriamérő pontozója, a keret híd értékét megadják/lemérjük, a blokkoló ahogy felblokkolja, a csiszológép befogja, a dioptriamérők sokasága, amikor a végén visszamérjük (és ahogy a kedves vevő minden nap felrakja az orrára). Ezek alapján a lencsegyártók központi műhelyeiben vannak tűréstáblázatok a „végmeo”-hoz, ami tulajdonképpen a végső visszaellenőrzése a szemüvegnek. Eldönti, hogy kiadható-e vagy sem. Ez alapján a visszamért értékekkel kiadható. Halkan jegyzem meg, hogy régebben az analóg korszakban 2-3 mm-es eltérést még elfogadhatónak tartottak. Az 1-1,5 mm-es eltérés pontos elkészítés volt, 0.5-1 mm-es „eltérés” pedig nagyon pontos becsiszolást jelentett. Lehet beszélni (vagy fotózni) századpontosságú pupilla meghatározásról, de ha a legkorszerűbb gépek számára is képtelenség úgy becsiszolni, akkor nem sok értelme van.
Visszatérve a szemüveg visszaellenőrzéséhez, mi kell hozzá?
Először is egy – pontos – kalibrált, korszerű dioptriamérő. Jellemzően ma már inkább csak digitális jöhet szóba. Nincs baj egy jó állapotú vetítő ernyős darabbal sem, viszont elvétve sajnos még mindig találkozom olyan optikákkal, ahol egy ütött-kopott, pontatlan, romokban heverő betekintős (manuális) dioptriamérőt használnak. Sem a vevő korábbi szemüvegét nem tudják vele igazán pontosan bemérni, sem az újat visszamérni. Egy korszerű pl. Nidek digitális dioptriamérővel elejét vehetjük egy reklamációnak, vagy század pontossággal mérhetjük vissza korábbi szemüvegét, hogy a színezettségről, vagy UV szűrésről ne is beszéljünk. Vevőnk látni fogja optikánk ékszeres dobozát – legfontosabb kellékét - és akár a szeme láttára is mérhetjük a szemüvegét (amit jellemzően egy műhelyes kolléga fog csinálni) egy modern készülékkel. A dioptria, cyl, fok, prizma, addíció, PD és magasság visszaellenőrzésénél a legjobb, ha ki is nyomtatjuk és szignózzuk a papírt. Ne felejtsük, hogy a rossz lencseméret is okozhat eltérést, pl.: nagyobbra csiszolt mínuszos lencse, amit csak azért is összehúznak a csavarral...
Ezek után érdemes szemrevételezni az esetleges réteg megfolyásokat, zárványokat, hova kerültek a gyártó gravírjai stb. Remek segítség lehet egy gravírjel kereső. A felületi hibáknál a lencséket akár két részre is oszthatjuk: egy centrális és egy perifériás zónára. Leellenőrizzük, hogy karcosak-e a becsiszolt lencsék. A centrális zónában nyilván semmilyen karc nem megengedett, a perifériás zónában egészen pici hajszálvékony karc esetleg. A szemüvegnek kell egy általános szemrevételezés is. Ebbe beletartozik például, ha a vevő kérte, van-e rajta polírozás? Egyforma-e a polírozás minősége a jobb-bal oldalon? Hasonló dioptriánál egyforma-e a két lencse bázisa? Szükség esetén rendeljük eltérő bázisú gyártott lencsét, indokolt esetben kiegyenlítő prizmával. Ha előtétes, precízen illeszkedik-e rá? Vegyük figyelembe, hogy az aszférikus lencsék nem csak vékonyabbak, hanem laposabbak is szférikus társaiknál. Erősebb konvex lencséknél ez plusz előny lehet. Nem színhibás a „clip-on” előtét? Jobb-bal oldalt egyforma/hasonló a fazetta helyzete? Egyforma-e az antireflex réteg/színezés? Nem „pókhálós” a réteg? Fényre sötétedő lencséknél egyformára sötétedik-e?
Ha a keretet mi adtuk el a vevőnknek és már korábban fejre igazítottuk, akkor nincs sok tennivalónk. Mikor visszajön a kész szemüvegéért apróbb finomításokkal tökéletesítjük, próba után letöröljük a tamponálást, ellátjuk tanácsokkal és már hordhatja is.
Abban az esetben, ha nem mi adtuk el a keretet, és nem is mi csiszoltuk a szemüveget a következő további hasznos szempontok szerint kell eljárni:
- Lencseméret ellenőrzése: A becsiszolás akkor lesz tökéletes, ha a lecsiszolt lencse kerülete és a fazetta íve megegyezik a keret paramétereivel. Semmi esetre se legyen kicsi! Ne legyen feszültséges (ezt akár egy GFC feszültségvizsgálóval is tudjuk ellenőrizni), férjen el az orrtámasz, ne nyomja/feszítse halántéknál a cafnit stb. Természetesen a csorbákat is mellőzni kell. (Átcsiszolásnál lehetünk engedékenyebbek.)
- A jobb és bal oldali lencsének a szélezése legyen ugyanolyan. Ez inkább a távbecsiszolt lencséknél (Cut&Edge) szokott eltérni.
- Szimmetria ellenőrzése: A szimmetria beállítása után a cyl./prizma/multi lencsék tengelyének tűrésben kell maradnia! Ha szükséges, vegyük ki a lencsét és sprengoljuk újra!
- Propelleres-e? Könnyen zavaró lehet a látásnál és természetesen ferde a vevő arcán is. Néha csak egy pontatlanul keretbe helyezett lencse okozza és egyszerűen orvosolható.
- Szárak párhuzamossága megfelelő legyen: De ha már korábban fejre vagy arcra állítottuk, akkor ne állítsuk vissza, vagy tüntessük fel a vállalói lapon, ha nem mi csiszoljuk!
- Imre dőlés beállítása: Multiknál és nagyobb dioptriáknál esszenciális fontosságú.
- Bifokális lencséknél a pajzsok legyenek egyforma magasak, szimmetrikusak. A pajzsokon ne felejtsük el visszamérni az olvasó pupilla távolságot.
- Szárvégek, szárhossz ellenőrzése: Mindenkinél fontos, de főleg gyerekeknél és fiataloknál! Könnyen lehet, hogy szárvég csere szükséges, ne legyünk restek megcsinálni!
- Orrtámaszok helyzete, mérete, szükség szerint akár többször is cserélendő!
- Összecsukásnál a szárak fedik-e egymást? Ez inkább vizuálisan fontos, például ne lógjon jobban ez egyik, mint a másik, vagy beleférjen a gyári tokjába. Ha mégse férne, illik ingyen kicserélni egy másik tokra.
- Tökéletesen legyen megtisztítva mind a lencse, mind a keret! Ezt gondolom nem kell részletezni. PNX és polikarbonát lencsék ne maradjanak „pöttyösek”. A multi lencsék tamponálását érdemes csak az első próba után letörölni!
- A kereten van-e kopás, vagy más festékhiba? Ne maradjon rajta árazó/vonalkód ragacs. Elég kellemetlen, ha a ragasztó maradéka a vevő hajával ismerkedik. Ne a vásárlónk előtt kelljen kapargatni, mosogatni!
- Szárak rendesen nyithatók, csukhatók, rugók működnek? Egy csepp olaj sokszor segít!
- Időnként nem a szemüveg tulaja jön az elkészült látásjavító eszközért. Nem tartom szerencsésnek, de van ilyen. Ezekben az esetekben hangsúlyozzuk ki, hogy pár napos hordás után, ha lehet nézzen vissza hozzánk, hátha kell még egy kis beállítása, meg persze dicséret, hogy milyen jól áll az új szemüvege!
Boltunkban, optikánkban, műhelyünkben érdemes felkészülni pár ritkábban kellő eszközre is. Egy javító lakkfesték készlet is felbecsülhetetlen kincs tud lenni, pont úgy, mint egy csavarrögzítő. Optikánk legyen felkészült, akár egy új szemüveg azonnali kisebb javítására is. Ne legyünk lusták átlapozni a Breitfeld műhelykatalógust és megrendelni lefogyott készleteket. Ha szükség van ezekre, nem biztos, hogy a nagykernek azonnal lesz mindene.
Ha az elkészült szemüveggel probléma van, vagy vevőnk visszahozza, mert esztétikai hibát fedezett fel rajta, maradjunk higgadtak és kezeljük objektíven a helyzetet. Ha megérkezett az elkészült szemüveg és nem vagyunk elégedettek a végeredménnyel, akkor jöhet a második kör. Inkább várjon még egy kicsit leendő tulajdonosa, mintsem egy megkérdőjelezhető minőséghez adjuk a nevünket és romboljuk a szakma nimbuszát. Egy visszahozott szemüveg a legtöbbször csak beállítást igényel, vagy orrtámasz cserét/felragasztást. Olyan apró trükkök is legyenek tarsolyunkban, mint például egy műanyag keretes multinál a magasságot tudjuk emelni a különböző vastagságú felragasztható orrtámaszokkal. Egy másik trükk – főleg ha többen dolgoznak egy boltban – és valamelyik vásárló visszahozza új szemüvegét, amivel nem lát tökéletesen: Jelöljük fel a vevő arcán lévő szemüvegen a kitekintési pontokat mielőtt visszamérnénk! Lehet elvezet a megoldáshoz.
A leírtakban segítségemre voltak, egy igen tapasztalt szakmabeli, Ordódy Norbertnek a gondolatai (Hoya New Media).